5. rész - Gondolatsor- Záró rövid részecske.

Ahogy az Melanie kisasszonyhoz méltó, ismét a naplója felett ül, és ír.
Trish érkezése óta eltelt már némi idő, így nem kellett vele foglalkozni.
Jól érezte magát Virginia államban, és Melly mindig kedves mosollyal gondolt barátjára.
Minden Mystic Fallsban töltött nap után egyre emberibbnek érezte Trisht.
Eddig is barátként látta, de mindig érezte azt, ami benne maradt a múltból.
Ezek az emlékek pedig a jelenben élő Mellyt nem gyötörték többé. Megtanulta élvezni a jelent, megtanult félni, és megtanulta tisztelni azokat az embereket, akik azelőtt a rabszolga pozíciót töltötték be.
Már nem kellett magára erőltetnie a gondolatokat. Minden olyan alap dolognak számított.
Trish barát. A rabszolgák nem szednek már gyapotot, és az, ami a legfontosabb volt mind között, hogy nincsenek rabszolgák.
Bár Melly az a ragaszkodó típus volt, otthona elhagyásával minden emléket sikerült hátrahagynia, és az ösztönös dolgok, amiket évszázadokon át ugyanúgy csinált nem szűntek meg, de már nem olyan erősek, mint egykor.
Ezt a jellemfejlődést Trish is észrevette.
Észrevette, hogy már egyre kevesebbet parancsol és többet kér.
Büszke volt, és örült is neki, hogy jó barátja rossz tulajdonságai helyére jók kerülnek.
Mindannak ellenére, amit Trish még nem tudott. A sok rossz ellenére. A Damontól való félelem, a sok vámpír közelsége ellenére.

Volt még valami, amit Trish nem tudott, de nem is kell tudnia. Melanie kisasszony mindig titkolta előtte, és családja előtt az éjszakai portyáit. Soha senki nem kérdezte, nem érdekelt senkit. Eszükbe se jutott, és nem gondolnak arra, hogy éjszaka ölni jár. Amióta Mystic Fallsba költözött leszokott ezekről az éjszakai kis kirándulásokról. Vagyis… Majdnem leszokott.
A lényeges az, hogy már nem kizárólag friss embervéren él.
Sok minden megváltozott, amióta Trish megérkezett. Caroline is vámpír lett, de Melly elárulta neki, hogy tudja, micsoda. Bár Caroline először megijedt, aztán megnyugtatta, hogy az ő szája bizony nem fog eljárni. Caroline még nem tudja, hogy ő vámpír. Stefan sem tudja, és Elena sem tudja. Senki sem tudja csak Damon. Damon, akiben a legkevésbé lehet megbízni. Damon, aki bárkinek elmondhatja, vagy megölheti, mint Lexit.
Melly ebben a pillanatban ott a naplója fölött... Ezzel a sok rossz gondolattal a fejében, amelyeknek mind Damon volt a főszereplője hirtelen valami olyan érzés fogta el, hogy azonnal beszélnie kell vele. Pedig a világon semmi nem volt, amit mondhatott volna.